Hogyan blogoljak a könyvemről?

A könyvmarketing alapja, hogy minél nagyobb ismertséget szerezz íróként. Amennyiben nem vagy médiasztár, ezt magadnak kell megteremtened. Persze, ne a ValóVilág Villába költözz be, hanem minőségi tartalmakkal hívd fel magadra a figyelmet. A következőkben arról lesz szó, mit is írj a blogodba, hogyan és mit posztolj a közösségi oldalakra, hogy valódi sikert érj el a könyveddel.

Ajánló

Helyezz el cikket a könyvedről a legrelevánsabb magyar médiafelületeken! Kattints a Képre!

Blogtechnika szerzőknek

Amit NE posztolj:

• magánélet
• mindennapi düh
• politika, hacsak nem arról írsz könyvet
• cukiságok (kutya/macska videók)
• agyon osztott idézetek

Miért ne posztolj ilyesmikről?

Ha nagyon mélyen beengeded a követőidet a magánéletedbe, azzal csak magadnak okozol kellemetlenséget. Tudtodon kívül olyasmit is megmutathatsz, ami kevésbé tesz szimpatikussá leendő vagy aktív olvasóid számára.

Ugyanez a helyzet egy mindennapos szituációval, ami ugyan bárkivel megeshet, mégsem kíváncsiak rá az emberek. Például, hogy hogyan mérgelődsz a dugóban, vagy, ha hosszasan kell várakoznod, vagy ne adja ég fölbosszantott egy nem várt kritika az egyik hozzászólótól. Mérgelődj, de ne oszd meg a követőiddel.

A politika mindenkor kényes téma, lehetőleg hanyagold. Ha politikai témájú a műved, akkor nyilván ne, de abban az esetben remélhetőleg nem csupán egy oldalról kívánod megközelíteni az adott témát, így vállalhatóbbá válik a véleményed.
A cukiságokat mindenki szereti, egy darabig  legalábbis.

De ha beállsz a sorba, és te is macskás videókat töltesz fel a szerzői oldaladra, ami semmilyen módon nem kapcsolódik a könyvedhez, sokat aligha érsz el vele. Ha a macskád dagasztja a könyvedet, vagy a kutyusod “fogja” a kezében, az fölkerülhet persze, de alapból hanyagold.

És akkor a világbölcseletes idézetekről. Tudom, arra gondolsz, hogy hány meg hány Facebook oldalkövetőt gyűjtöttek semmitmondónak tűnő bölcseletekkel, és ezt te is meg tudnád csinálni. Lehetséges, de nem túl valószínű.

Emlékezz az 1000 barát tézisére.
Inkább legyen 1000 követőd, akik rád és a könyvedre kíváncsiak, mint menj bele egy szükségtelen lájkvadászatba. Ha valóban olyan idézetet találsz, vagy találsz ki te magad, ami abszolút kötődik a könyved témájához, akkor rajta.

De csak úgy a semmibe küldve, gondolván, hogy az menő nem javaslom.

Amit posztolj:

• Munkafolyamatot
• A könyvedet különböző helyzetekben
• Eseményeket, helyszíneket
• Ha másoktól olvastál valamit, akkor arról írhatsz
• Ha megjelentél valahol a médiában, vagy más lapokon.

Akárhol is tartasz a könyveddel, lőhetsz magadról néhány fotót a számítógép előtt, vagy gondolkodás közben. Ha szoktál jegyzetfüzetbe írni, akkor a napi feladatokról is készíthetsz képet.

Az elkészült könyvedet ábrázolhatod egyes váratlannak mondható helyzetekben. Esetleg nyomdai átvételkor, csomagolás előtt, gyerek kezében (már, ha nem a Szürke 50 árnyalatának átdolgozását írtad meg) a témájához leginkább kapcsolódó helyen.

És, ha már hely, akár személyesen ellátogathatsz azokra a helyszínekre, ahol a történeted játszódik, persze, ha létezik, és nyílik lehetőséged eljutni oda. Valamint a Facebookon szervezhetsz író-olvasótalálkozót, vagy csak földobhatod, hogy kérdezhetnek tőled.

Semmi sem tesz annyira hitelessé írói szempontból, ha bemutatod, hogy másoktól is olvasol. Mutasd be a könyvet. Írj róla rövidebb vagy hosszabb véleményt. Kérdezd meg, hogy a követőid olvasták -e, és ha igen, osztják e a véleményedet. Ez két szempontból is célravezető. Manapság az emberek torkán mindenki mindent le akar nyomni.

Termékek sokasága jelenik meg előttünk a interneten, tévében, rádióban, mindenhol. Ez rendben is van, hiszen a cégek bevétele az eladásból származik, valahogy fel kell hívniuk magukra a figyelmet, ahogy neked is.

Ebben az információ–cunamit azonban nehezen élik túl az emberek, így szelektálnak, és a bizalmatlanságuk is csak nő egy-egy agyondicsért termék iránt, amiről az árusító cég nyilatkozik, és azonnal meg kell vásárolnia, mert neki “tuti jó lesz”.

Nem mondom, hogy addig állj fél lábon, amíg a Coca-Cola a Pepsit dicsőítésébe kezd, de ha te másoktól is olvasol, és őszinte véleményt formálsz a műről, vagyis nem lehordod, hanem jól felépített kritikát írsz róla, azzal szerzőként is kiteljesedsz, elismertebbé válsz.
Nem érzik az olvasók, hogy mindenáron az arcukba tolod a saját művedet, mert persze az a legjobb a világon.

Az is természetes, hogy ossz meg minden eseményt, amikor vendégszerzőként szerepelsz egy weboldalon, vagy riportot adsz, viszont ne posztolj sokat különféle puccos partikról, már, ha jársz ilyenekre.

Nyilvánvalóan nem rangos irodalmi eseményekre gondolok, hanem olyan összejövetelekre, aminek nagyjából nulla köze van az irodalomhoz, csak az “ide is eljutottam” és a “hú, de menő vagyok” jön át rajta. Könnyedén visszaüthet.