Szeretsz írni, de bizonytalan vagy, hogy mások olvasnák -e? El tudod -e adni majd a könyvedet? Mennyi esélye lenne a piacon? Járjunk utána, mi segíthet ennek eldöntésében.
Beszéljünk először a bomba ötletről. Arról, amelyik kipattant a fejedből. És amelyiktől azt várod, alapjaiban rengeti meg a magyarországi könyvpiacot. Túlzok persze, mert lehet nincsenek ekkora álmaid, de, ha vannak, ne rejtsd el magadban. Lényeges, hogy lásd magad előtt a sikert, és lásd magadat is, mint sikeres szerzőt. A motiváció tehát adott.
A bomba ötlet azonban kérdéses. Miért?
Mert hamar kiderülhet róla, hogy csak Te érzed annak. Lehet, tele van klisével, vagy másoknak már eszébe jutott, és erre igen nagy az esély. Ennek az az oka, hogy igen nehéz olyan történetet, akár szakkönyvet írni, amit semmi korábbihoz sem kötődik.
Hogy igazi kuriózum. Mind a történet, mind a szereplők, vagy akár a helyszín.
Hogy olyan történeti szálak szerepelnek benne, amelyhez hasonló eddig még nem jelent meg. Azért ennek nagyjából nulla az esélye.
De az, hogy egy adott témát te másképpen, máshogyan, más nézőpontból, más megközelítésből vizsgálj, és ettől legyen a te szemléleted, a te könyved valóban egyedi, nos arra megvan az esély.
Érdekli e majd az embereket?
Menj föl a Bookline oldalára, és keresd meg a tervezett könyved kategóriáját. Nézz szét a piacon. Olvasd át a fülszövegeket. És mindamellett az sem elvetendő, hogy könyvtárban vagy vásárolva olvass el jó néhány kötetet az ott szereplők közül. Ez nem csupán piackutatási célokat szolgál. Ahhoz, hogy íróként is fejlődj, képezned kell magad, a szókincsedet, ehhez pedig a leghatékonyabb módszer, az olvasás.
De térjünk vissza az eredeti fonalhoz, hogy honnan tudod, érdekli -e az embereket a téma. Nézz utána a kategória bestsellereinek. Mondjuk az első 10-12-nek.
Van e külön Weboldala? Ott mekkora kedvezménnyel adják a könyvet? A kiadó oldalán hogyan értékesítik? Keress utána Moly.Hu-n. Mit írnak róla? Kik írnak róla? Kiderül e bármi is az olvasókról a hozzászólásokban, értékelésekben? Látod -e őket, mint potenciális olvasóközönségedet?
Üsd be a Facebook hirdetéskezelőbe a célcsoportod adatait. Ahhoz, hogy ezt letesztelhesd nem kell még hirdetésre költened, attól függetlenül létrehozhatod a Facebook hirdetési profilodat.
Ha továbblépsz, és kiválasztasz egy hirdetési célt, eljutsz a célközönség beállításához. Itt megadhatsz nemet, életkort, és különböző demográfia szűrést. Oda írd be, hogy mi iránt érdeklődjön.
Keress egy konkurens regénycímet, és írd be oda. Ha van Facebook oldala, vagy szerepel valahol, kidobja a gép, és máris láthatod, hogy hányan érdeklődnek az adott könyv iránt. Máris van egy hozzávetőlegesen szűrt infód.
Ha szakmai könyvet, szakkönyvet írtál, akkor ez a helyzet még egyértelműbb. A demográfiai szűrőhöz a témád kulcsszavait írd, és ugyancsak kapsz egy hozzávetőleges értéket a Facebookon lévő érdeklődőkből.
Ha több százezres számot látsz, helyben vagy.
Látod mekkora az érdeklődés arra a könyvre, témára.
Itt viszont előjön egy másik, igen éles probléma. Az okés, hogy X ember érdeklődik a téma iránt, de vajon hajlandó lenne fizetni is érte?
Nézzünk egy példát. Ha motivációs előadó lennél, aki ki akar törni a tömegből, vagy fogyásban készülnél segítséget nyújtani a súlyukkal folyton küzdő embereknek, egyértelműen halomnyi potenciális érdeklődőd lenne.
No, de hányan vannak már a piacodon? Brutálisan sokan. Persze a téma örök, és pont emiatt dögivel vannak jelen a neten személyek, oldalak, akik ingyenesen is bőkezűen kínálják tálcán a megváltást.
Az világos, hogy lesznek fizetős termékeik, de ha meg kell vizsgálnod, hogy azon a piacon, amelyikre te lősz, milyen mennyiségű és milyen minőségű ingyenes anyagok állnak rendelkezésre. És ha léteznek, akkor te milyen pluszt tudsz nyújtani, amivel kiemelkedsz közülük?
Regény esetén a szisztéma közel azonos. Mi az a művedben, ami más, ami különleges, ami fölcsigázza a kíváncsiságot? Ezt kell megtalálnod
Meg kell jegyezni, ha történetet írtál, véletlenül se hagyd, hogy a leírtak eltántorítsanak, és a szépirodalmi ambíciókat piaci puritánsággal kezeld. De azt tartsd észben, hogy meg kell felelned egyfajta kereskedelmi elvárásnak.
És ez akkor is igaz, ha nem próbálkozol majd klasszikus kiadó bevonásával a műved megjelentetésekor. Egyszerűen azért, mert elsősorban az alkotás a fő szempont.
Az lebegjen a szemed előtt, hogy valami különlegest alkotsz. Könyvet írsz, amit majd olvasni fognak, és ha egy pillanatra elfelejtened, hogy azon rágódj, hányan veszik majd meg, ez a tény, az alkotás maga, csodálatos érzéssel tölthet el.
Ettől függetlenül egy külső szemlélő, egy szerkesztő föltétlenül jól jöhet, nagyban segítheti a munkádat, mint ahogy azt is segíthet eldönteni, a könyved vajon mennyire életképes a piacon.
És tegyük fel az alapkérdést: Mit írj, hogy olvassák az emberek?
A nagy tipp, hogy nincs tipp. Mert attól függ, hogy kik azok az emberek. Gondold át, határozd meg, hogy ki a célcsoportod. A könyved legtökéletesebb olvasója. Lásd őt magad előtt, és képzeld el, ahogy górcső alá veszi a soraidat. Mit lát, mit mond, mit érez? Ha látod őt, őrá célozz.
Nézz utána az előbb fölsorolt módokon. És ha legalább százezer hozzá hasonló embert találsz, írd meg neki a könyvet. Ne tippeld meg, hogy mit akarhat. Tudd, hogy mire vágyik. Ne akarj millióknak írni, legyen az „csak” százezer ember. Ha kialakítasz belőlük tízezer stabil vásárlót, gondod egy szál se.
Már, ha a szüntelen alkotást nem számítjuk problémának.
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.